2014. január 7., kedd

A sajttorta

Másik slágerreceptem, szintén nem nagyon szokott maradni belőle. Szintén kalóriaszegény, csak 60 deka zsíros krémsajt van benne, kis cukorral, fahéjas keksz alapokra helyezve. Norbi is tuti engedélyezné. Ráadásul gyümölccsel dúsítható, és akkor aztán teljesen egészséges.
Az eredeti recept itt található. Nem tuodom, miért New York-i, én ilyet New Yorkban nem ettem, de lehet, hogy csak azért, mert 32 fok volt és egy nap egyszer ettünk. De majd megyek még, és kipróbálom.
A receptet kisebb változtatásokkal használom.
Az alaphoz általában belga speculoos kekszet használok, ezt ipari mennyiségben szoktam Magyarországra szállítani, mások is használják. Ha nem fér bele a bőröndbe, a csokival nem bevont Mese mézes keksz is teljesen jó, annak hiányában a háztartási keksztől kezdve bármi, csak kicsit más lesz az íze, meg a keksz zsírosságától/vajtartalmától függően az állaga. A tíz perc sütés sütőtől függően néha sok lehet, nagyon hamar oda tud kapni.
A sajtos részt is csináltam már előírás szerint csupa Philadelhiából, de használtam hozzá a mindenféle tömlős sajtok egyvelegét is, csak arra kell figyelni, hogy a medvehagymás meg sonkás azért ne keveredjen bele.
Málnás zselatint még sose tettem a tetejére (valamiért nem fűzök nagy reményeket a zselatin baráti érzelmeihez, és inkább nem is adok neki esélyt), viszont mézben meg szoktam futtatni a konyhában fellelhető keményebb gyümölcsöket (körte, alma, egyszer sárgabarackkal is kipróbáltam), azokat sorjázom a tetejére, és a végén a maradék gyümölcsleves mézet is rácsurgatom, szépen megdermed, és nagyon kellemesen keverednek az ízek a végén.

Valahogy így:



1 megjegyzés: